2011. augusztus 30., kedd

fátyolos koi

Tegnap elvitték az összes tavirózsát és a felesleges halakat is. Minden aranyhalat elajándékoztam, kivéve egyet, ő egy 10 éves fátyolos és még a másik tavamból hoztam át, ezért nem volt szívem megválni tőle. Nálam fogja leélni nyugdíjas éveit. Szegénnyel valami történt, mert csak egy szeme van, de nem zavarja, rámenősebb bármelyiknél.
Szóval már csak ő van egyedül aranyhal, a többi mind koi. A rengeteg halból összesen 12 hagytam meg.
Mostantól nagyzolok, csak  nagy, színes koikat szeretnék a tavamban:-) Inkább kevés hal legyen, de azok szépek.
Minden vágyam, még 1-2 fátyolos koi. Eddig csak képen és videón láttam őket, annyira tetszenek, oda vagyok értük..
 


Már ráálltam az ügyre, csak elég necces ősszel
új halakat betelepíteni, talán egy hónapig még belefér, utána már csak tavasszal merném.
Ha sikrül , nagyon fogok örúlni:-)

2011. augusztus 28., vasárnap

vissza a rebarbarához

Augusztus elsejei postomban írtam a rebarbaráról. Akkor annyi történt, nagy adag rebarbarát feltettem főni, kevés cukorral és mézzel. Amikor megfőtt pépesítettem és adtam hozzá egy kevés nátrium benzoátot. Erre azért volt szükség, mert üvegekbe tettem, mintha lekvár lenne. Végül is nevezhetjük annak, csak én tovább szoktam hasznosítani.
Tehettem volna a mélyhűtőbe is, de így még azt se kell kivárni, hogy felolvadjon, ha gyorsan akarok vele valamit kezdeni. Most épp süti készült belőle.
Vendégek jelentkeztek be és hirtelenjében, a rebarbarás pite jutott az eszembe. Én még olyan konzervatív vagyok, házi sütivel szeretek kedveskedni, azoknak akik meglátogatnak. Fitnesz Norbi szerint ezért hájbeteg az ország. De kit érdekel? Ha akarom, ápdétozom, ha meg nem, akkor cukrot cukorral. Amúgy meg ez a pite, nem túl édes, inkább savanykás. Nagy melegben is, kellemes egy jeges kávéval.
Gyorsan összedobom a tésztát, beteszem a hűtőbe kicsit . A töltelékkel nincs dolgom csak leveszem a kupakot és már mehet is a tésztára.
Kicsit elősütöttem a tésztát és utána borítottam rá a rebarbarát. Pár szem szederrel feldobtam, ettől még egy kicsit savanykásabb az íze.



A maradék tésztából csíkokat vágtam és berácsoztam a tetejét.


A kisebb formámban 20 perc alatt megsült.



A rebarbara püré, én így nevezem, felhasználható  még karakteresebb húsok mellé, ilyenkor lehet tenni bele pici chili pelyhet, rózsaborsot, ki mit szeret.
Reggelire pirítósra kenve lekvárként funkcionál. Még fagyit nem csináltam belőle, de készülök rá....egy kis tejszín, fahéj és mehet a gépbe. Rákattantam a rebarbarára... mert szeretem:-)


2011. augusztus 27., szombat

Már tegnap este elindult a tó takarítás.  Előszedtem minden fontos kelléket, a felfújható medence lesz a halak ideiglenes helye amig tart a munka és akik már nem mennek vissza, ott várják az új helyüket.

Teleengedtem tóvizzel, amit vissza is fogok szívattyúzni holnap.
Hát, mi minden él a tavamban, szinte hihetetlen, pedig felkészültem, de értek meglepetések.
Ez az izé, a rózsákkal jött ki és több is volt belőle, már folyamatban van a beazonosítása.


Aztán ott voltak a 4 centis csiborok, hát ők se a kedvenceim, de hát nekik is élni kell.
Azt tudtam, hogy a rózsákkal nem lesz könnyű, de amikor megláttam mi van odalent... Az egész alját  beborította, egybenőve az összes szin,,,, Szegény kisfiam, mert ó volt az áldozat, neki kellett bemenni a vérbékák közé. Fűrésszel esett neki, mi meg kintről osztottuk az észt:-)


Baromi nagy munka volt, mire darabonként kijött. Már a végén zsákokba gyűjtöttem, jönnek érte más tavasok.



Az összes halat kiszedtük, holnap szelektálok.
Sok kis unkát is kifogtunk, viszont a nagy békák bebújtak az iszapba. Úgy döntöttem, nem háborgatom őket, akkora lovak, egyikönknek se volt bátorsága iszapban túrkálni közöttük, így csak kimertem valamennyit, tettem vissza rózsákat, aztán feltöltöttem csapvizzel. Most jó zavaros, remélem reggelre leülepszik és a klór nagyrésze is elpárolog. Reggel visszamennek a halak, meg rendet kell vágni, mint a csatatér olyan a tó környéke.



2011. augusztus 26., péntek

:-)

Délután nézelődöm a blogon és mit látok, 2× is megnéztem és igen, Limara a kenyerek mindentudója, az egyik legnépszerűbb blog írója, olvassa a blogomat:-) 
Annak  idején mikor elkezdtem blogolni, Nála jártam előszőr és nagyon tetszett, hogy részletesen és élvezetesen leírja a kenyér sütés fortélyait. Tőle tanultam és szerettem meg kenyeret és péksütiket sütni. Azóta is rendszeresen olvasom, mindig valami érdekességel áll elő.
Üdv Limara, örülök, hogy itt jársz:-)

állatok

Szarkák költöztek a környékre.
Kb 1 hete hallottam előszór a jellegzetes, cserregő hangjukat. Azóta látom repkedni őket, egyik kertből a másikba, a párhuzamos utcában lévő magas fán tanyáznak a legtöbbet, de sokszor egész közel vannak és a hangjuk nem csicsergés. Az biztos, hogy többen vannak, nehéz megszámolni őket, lehet, hogy egy család.
Azon filóztam, vajon miért jöttek pont ide, meddig maradnak és mit akarnak...Hozzám nem jönnek, nincs magas fa és félnek a kutyáktól,. bár ahogy ezt a videót néztem, sok mindenre képesek




A másik hangoskodó, minden este, ugyan arról a tujáról nyomja. Hihetetlen, mekkora hangerőt produkál egy tücsök. Keresgéltem, kíváncsi voltam rá, de nem sikerült ráakadnom,

2011. augusztus 23., kedd

cukkinilekvár

Bármily rosszul is hangzik, nagyon finom lett, igazi különlegesség.
Csináltam én már cukkiniből sok mindent, de azt nem gondoltam volna, hogy lekvárt is lehet belőle.
Ott volt a spájzban 2 nagyobb zsenge cukkini, fel kellett használni, még mielőtt megvénül. Nem akartam már rántani, meg fasírtnak és jött a javaslat legyen belőle lekvár. Micsoda... cukkiniből lekvár, annak meg milyen íze lesz?
Elkezdtem recepteket keresni és találtam többet is, ami szimpatikus volt.
Az enyém így készült:
A 2 cukkinit lehámoztam, kikapartam a magjait és lereszeltem. 1.5 kg lett. Belevagdostam  2 citromot és feltettem főni, 1 vaníliarúddal és 1 egész fahéjjal. Amikor megpuhult, simára turmixoltam és hozzáadtam annyi cukrot, amennyitől kellemesen édes lett, kb. fél kg. Főztem még egy kicsit, majd beletettem 1 zacskó 3in1 dzsemfixet.
Apró üvegekbe porcióztam.
Hogy milyen az íze? Savanykásan édes, érződik rajta a fahéj és a vanília. Nekem ízlik:-)
A színe halványsárga, apró fekete vanília pettyekkel.
Nem árulom el senkinek, miből készült, kóstolás után, ki kell találni...




2011. augusztus 17., szerda

2011. augusztus 16., kedd

 16 rudit vettem, 200 ft-ért. Holnap lejár. Ezért még a kutyák is rudit esznek:-)




2011. augusztus 15., hétfő

paradicsom aszalás

Sikerült a piacon nagyon jó áron, lucullus paradicsomot vennem, ami aszalásra alkalmas.
Aszalásra igazán a lucullus fajták valók, amik nem túl levesesek, inkább húsosak. Meg persze a san marzano, tettem bele pár szemet a saját termésből. Na az az igazi, alig van belőle eldobni való.
Mert ugye úgy kezdődik az egész művelet, megmosom, majd a jó éles zöldséges késemmel vékonyan meghámozom, élvezetesebb a kész termék, ha nincs rajta a héja. Ezután félbevágom és kikapargatom a magos részét. Nem baj, ha marad néhány, attól csak jól fog kinézni az üvegben.A san marzanonál, ez alig van, szinte az egész hús. Majd a feleket is harmadoltam. Ezután besóztam, jódmentes sóval. Egyrészt a só tartósít, másrészt  kioldja a nedvességet és kevesebb ideig tart az aszalás.Mellesleg az eredeti olasz aszalt is mit mondjak, jó sós. Amikor ez kész, rárakosgattam az aszaló tálcákra, alá szintén tálcát tettem és egy éjszaka hagytam őket lecsöpögni. Reggel elég sok lé állt alatta, azt kiborítottam.
besózva

Mivel ilyen jó idő van, ki kell használni a nap erejét, kint szárítottam a parikat. Az az igazi... a napon szárított paradicsomnak nincs párja! De még korán volt, nem igazán erős a nap, kicsit betettem az aszalóba 1-2 órácskát.
Utána mentek ki a tűző napra. Azért is jó ebben az esetben a sózás, mert a bogarak messze elkerülik, nem fenyegetnek a legyek. Néha ránéztem, megforgattam őket és mindig arrébb vittem a napra. Hihetetlen, de estére kész volt az egész. Nem hagytam csont szárazra, csak annyira, hogy a kezemmel, ne érezzem nedvesnek, úgy is olajba kerülnek.  Bent még hagytam egy kicsit állni, majd kis formás üvegekbe tettem, amibe került még színes bors, napon szárított bazsalikom és az egyikbe fokhagyma. Feltöltöttem olíva és napraforgó olajjal, fele-fele arányban. 2 üvegcse lett, de jön a folytatás, mert szuper finom íze van. Ha valaki nem akarja olajba tenni, akkor zörgősebbre kell szárítani. Olajban én jobban szeretem és ha kifogy az üveg, az olajat is felhasználom.

Imádom az aszalt parit:-) De jó lesz majd télen, salátákba, pizzára, tésztákra, kenyérbe belesütve, csak az a lényeg, jó sok legyen:-)


2011. augusztus 14., vasárnap

péntek

 Budapesten voltam fog szépítésen. Fogtündérünk gyorsan végzett velem és már indultunk is, mert meghívást kaptam egy különleges vacsorára, a Wasabiba. Ez egy japán étterem, fő jellegzetessége, a sushi. Ez eddig még nem ettem sushit és valahogy nem is éreztem késztetést a nyers hal fogyasztására, pedig az Északi tenger partján mindenféle halat és tengeri herkentyűt ettem és szerettem, kivéve a nyers osztrigát.
Azt biztosan tudtam, minden ételt megkóstolok, mert ez egy olyan hely, ahol futó szalagon jön az étel az asztalok mellett és csak leveszed, ami szimpatikus.

Apró, kis tányérokon érkeznek az érdekes falatkák és kíváncsian vártam az ízeket, mert aki előszór van ott, mint én, sokszor fogalma nincs róla, mi az amit levett, mert egyáltalán nem lehet tudni, most épp desszert, esetleg hal vagy hús ami a tányéron van.
Többféle sushit, rákot, halakat és mindent ami szem, szájnak tetszik ettem, közbe iktatva gyümölcsöt, levest, édességet.







és itt van pár, a csodabogarakból, amikről nem lehetett tudni mifélék




 Nagyon finom volt minden...de egyszer csak eljött az a pillanat, amikor már csak a szemem kívánta a szalagon futó kajákat, enni semmit nem tudtam, annyira elteltem.
Jó volt megismerkedni a sushival., majd otthon is elkészítjük.


2011. augusztus 11., csütörtök

:-)

Bármit is adsz egy nőnek, ő még jobbat csinál belőle. Ha élelmiszert adsz neki, finom ételt készít belőle. Ha lakást adsz neki, kényelmes otthont varázsol belőle. Ha spermát adsz neki, ő gyereket szül. A nő mindent megsokszoroz és továbbfejleszt. Ezért, ha te szarsz a fejére, biztos lehetsz benne, hogy egy tonna szart fogsz visszakapni.

Nem tudom kitől származik, de igaz:-)

2011. augusztus 10., szerda

Augusztusi képek

Megviselte a növényeimet a két hetes forróság és kb ennyi volt az idei nyár. Július második fele, az évszakhoz képest hideg és esős volt, augusztusra sem mondanak strand időt.. A nyaralók, főleg a Balatonnál rosszul jártak.Nem is emlékszem ilyen pocsék nyárra, legalábbis is, nyaralásos szempontból.
Viszont a  növények kezdenek megélénkülni
lobélia

 mocsári hibi



kaméleon, annyira terjeszkedik, tudtam szaporítani

a gyöpöm, újra zöld, tele gazzal

csak zöld

szellőrózsa



pimpó

a tavam dzsumbuj

este


2011. augusztus 9., kedd

Új szerzemények

A múlt héten 2szeresen megleptem magam.
Kitaláltam, az utca frontra beláthatóság ellen, mivel elég lassan nő a sövény -legszívesebben 2 méteres kerítést emelnék- gyorsan növő bokrokat telepítek. Amúgy is időnként meg kell újulni a kertnek.
Betértem a kertészetbe szétnézni. Kaptam segítséget is és a nyári orgona győzött. Nehéz volt a döntés, mert többféle színből lehetett választani. Végül egy sötét lilát hoztam el, picike még, de máris olyan kellemes illata van a virágainak... Valahogy eddig nem gondolkodtam a nyári orgonán, volt már nekem régen, szép nagy bokorrá fejlődött, de többször tetves lett és valahogy ez maradt meg bennem.


Még egy mogyorón és egy jezsámenen gondolkodom, a fügével, ha nem fagy ki, akkor teljes takarás lesz idővel.
Mogyorót úgy néz ki, tavirózsáért cserében kapok, a jezsámen (sokan illatos jázminnak hívják)  majd betelepül előbb-utóbb.
 jezsámen

A másik szerzeményem a Lidl-ből jött haza velem. Hortenzia vásár volt, szép nagy cserepekben, hatalmas tövek. Persze egy kéket nem hagyhattam ott, de legszívesebben még egy tányérost is elhoztam volna, de tényleg nincs már többnek árnyékos helyem, így is költöztetés lesz miatta.



2011. augusztus 8., hétfő

a lecsó

Mondtam az enyéimnek, bográcsozzunk már, az idén még nem is főztünk a bográcsban, aztán vége a nyárnak, lehet nem is lesz több alkalom rá.
Erre kitalálták a lecsót... amit nem is szeretünk... Persze a bográcsban minden íz más, sokkal teltebb, ízletesebb. Úgy voltam vele, én biztos megkóstolom. Mi lányok azért a biztonság kedvéért grillezett csirkével kezdtünk, de aztán olyan illatok jöttek a bográcsból, annyira megkívántam, a nemszeretem lecsót.
Nagyon finom lett, sűrű, szaftos, olyan tunkolni való. Jó ötlet volt és most már tudom, szeretem a lecsót, de csak a bográcsost.


2011. augusztus 7., vasárnap

Izgalom a kertben

Megint a szokásos izgatott ugatás, amit már jól ismerek, valami idegen állatot fedeztek fel, általában sünit és ilyenkor addig nem hallgatnak el. míg ki nem megyek, és megmutatják mit találtak, én meg elparancsolom őket onnan, hogy hagyjátok békén, csak egy süni.
Most is ki, odamegyek megnézni és teljesen ledöbbentem, mert egy jó hosszú kígyó tekergett össze-vissza. Gigi persze nem hagyta békén, az állat meg csapkodta magát, öltögette a nyelvét. Persze gondoltam, hogy nem lehet más, mint egy ártatlan, megriadt sikló, vagy ilyesmi. Minden esetre jó lesz, ha összeszedem a kutyákat, aztán alaposan megnézem kivel is állok szemben, aztán eldől mi lesz a sorsa. Kutyák be, én meg gyorsan kerestem egy vödröt, kihoztam a vastag bányász kesztyűt, fényképezőgépet, de mire kiértem meglépett, keresgéltem nem láttam sehol, pedig volt 1 méteres is. Reméltem elhagyta a kertet... Kutyák újra ki, Gigi begőzölt és vadász őseit igazolva, teljes odaadással kereste az idegent és persze meg is találta. Nálunk náddal van fedve a drót kerítés, nem talált menekülési útvonalat a szerencsétlen, de olyan gyorsan tekergett és csapkodta magát a kerítéshez, hogy közbe kellett lépnem. A seprűt rátettem, bízva benne, most nem lóg meg, míg felveszem a vadász felszerelésem, a kesztyűt, vödröt. Mit ne mondjak, azért féltem tőle, mert nem ismertem biztosra mi lehet. a fejét lefogtam a seprűvel, a farkánál fogva meg betettem a vödörbe, rá a tetejét. Még gyorsan lefényképeztem, de még a vödörből is támadott.
Felmentem a netre, feltettem a képet és megkérdeztem a tapasztaltakat , ez mi ez. Gyorsan jött a válasz , vízisikló, amire gondoltam is, de mivel nálunk eddig még nem fordult meg, nem voltam biztos benne, pedig a fején a jellegzetes sárga foltok biztos azonosító jel. Na mindegy, most már tudni fogom, ha újra idetévedne egy.
Mert ezt a szerencsétlent elvittem, a közeli kispatakhoz, nem szerettem volna ha Gigike, kárt tesz benne, vagy a siklónak támad kedve a halaimra. Már így is megsérült , valószínű, ahogy csapkodta magát.
Így teljesen nyugodt vagyok, amúgy se lelkesedem a csúszó mászókért. De a legnagyobb az egészben, míg kocsival elvittem, a vödörbe visszaokádott egy kipréselt, béke tetemet. mit mondjak baromi guszta volt:-( nem vagyok hozzászokva a horrorhoz.
A pataknál mint aki jól végezte dolgát, besiklott a vízbe, ott aztán vadászhat, rengeteg béka volt.


A videón látszik mekkora halat képes eltüntetni.

2011. augusztus 2., kedd

paradicsomok

Nem vagyok megelégedve a paradicsomjaimmal. Olyan lassan érnek, pár szemet tudok csak leszedni naponta. Egyenlőre csak a koktél és a datolya érik.
datolya

A fekete most kezdett színesedni, de van olyan tő, amelyiken 1, azaz egy szem pari van.

fekete, aminek csak a neve fekete, valójában sötét barna

Eddig az idő sem kedvezett nekik, attól féltem, elkezdenek rohadni a sok esőtől. Egyenlőre tartják magukat, de kellene a napsütés nekik,

A San Marzanok teljesen zőldek még,
Aszalásra szánnám őket, ha hajlandóak lennének beérni


 

2011. augusztus 1., hétfő

Hogyan töltsük hasznosan a pocsék időt...

Például, házi sajt készítéssel, rebarbara befőzéssel, amivel majd később terveim vannak és a legnagyobb projektem, a festés.
Már ráfért a konyhára egy tisztasági festés. A festék megvolt, a gyerekek felújításából maradt, csak rá kellett szánnon magam, különösen úgy, hogy 2 barátnőm is most veselkedett neki, ráadásul nem csak a konyhának. Hát ha ők megtudják csinálni, akkor én is.
A tapasztalatokról, nehézségekről és a végén az örömködésről, hogy kész van és szép lett, majd írok egy posztot. Közben fényképeztem is, minden dokumentálva van :-)

Most a házi sajt készítés egy változatát mutatom meg. Kolléganőmtől kaptam a receptet és azért csináltam meg, mert az áll benne, hogy aki ezt megkóstolja, többé nem vesz bolti sajtot.
Tehát,
Kell hozzá.
1l tej, persze nem bolti
0.5kg túró, gondolom jobb lett volna szintén nem a boltból, de nekem csak az volt elérhető.
6dkg vaj, nem margarin
1 tojás, ezen kissé elcsodálkoztam,
1 kk só
1 kk szódabikarbóna
A tejet és a túrót összefőzzük 5 percig, majd leszűrjük a savót, de úgy, hogy ne nyomjuk ki, csak egyszerűen kicsöpögjön. Ezután visszatesszük a lábasba és hozzáadjuk a többi hozzávalót. Kevergetve főzzük, még 15 percig. ekkor már szépen elválik a az edénytől. Formába tesszük és kihűtjük. Hidegen már jól szeletelhető és reszelhető, az enyém még nem volt hideg amikor reszeltem belőle, Az íze arra a sajtra emlékeztet, amit egy ismerősömnél kóstoltam, Ő nagy kísérletező, hobbiból készít a teheneik tejéből mindenféle finomságot a családjának.
Ebből a mennyiségből, nekem 45 dkg lett. A savót eltettem, kenyér sütésnél majd felhasználom.
Ízesíteni meg bárhogy lehet, mindenkinek ízlése szerint, sőt még füstölni is lehet, meg van annak is az otthoni technikája..






Loading...