2009. április 30., csütörtök

2009. április 29., szerda

Egy kis múlt idézés

Ma ezt kaptam egy kolléganőmtől.

Honnan tudod, hogy 2009-ben élsz?
01. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.
02. Több éve nem pasziánszoztál rendes kártyával.
03. 15 különböző telefon számod van egy háromtagú családhoz
04. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.
05. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel,mert nincs meg az e-mail címük.
05. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál.
07. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.
08. Felhívod a családot, hogy tudd meg otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba.
10. Minden tévé reklám végén szerepel egy internet cím.
11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10,20 ,30 ,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris visszamész érte..
12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéért a konyhába.
13. Mosolyogsz és bólogatsz miközben ezt olvasod.
14. Még rosszabb: pontosan tudod kinek fogod ezt továbbküldeni.
15. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es a listán.
16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.
17. Gondolom az sem tünt fel hogy két 5 van a listán.
18. Ezt is megnézted, újra......
19. ....és most röhögsz magadon
20. Gondold végig, hogy miért!?
Akik 80'előtt születtek....
"Akik 1980 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg!
Gondolj csak bele, 1980 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogyéletben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nem hogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan azásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak hát rá külön szót.Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nem hogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkbenjátszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy asárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.
Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem.(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)
Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele),az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.
A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk,ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt, pedig abaktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban.Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról,műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-röl, Surround Soundról,Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pinpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülök autóval... Mégis itt vagyunk.
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld,amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának.A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy,mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott,nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon .Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk,szüleink nem álltak mellénk.Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség.Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.
Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak. "

2009. április 28., kedd

Szépítkezés

Megfésültem a fiúkat. Szépen összeültettem őket és csináltam pár képet is. Nem egyszerű dolog, mert nem nagyon szeretik a fényképezést, de okosan szót fogadnak. A bolond szél meg ezerfele vitte a sérót.







Gigi Samu Pippo











2009. április 27., hétfő

Hétfő

A hétfő mindig nehezen indul, de egy csokor orgona feldobja a napom. Vittem egy szálat a dolgozóba is.



és egy pár virág a kertből...
















2009. április 26., vasárnap

Teljes nyugalom

A mai program: sütögetés, napozás, pihi. Éééés ami lemaradt, egy jó koktél...eddig mindig Dugó gyártotta, de ma nem volt kedve, mert ugye ő vezet és nem ihat, akkor a mi is legyünk antialkeszek. Pedig a kipusztíthatatlan mentát le is szedtem a mojítonak. Hogy ne vesszen kárba azért később elkészült, még ha nem is nézett ki ilyen pazarul, de majdnem
Druszámnak küldöm, mert szereti, de nem ihatott, mert dolgozott. Egészségedre!!

2009. április 25., szombat

Kész!!!

Ilyen lett....

.
Ilyen volt...


Hétvége

Idáig jutottunk és a bal oldalt késznek nyílvánítom. Még jöhetnek ide oda növények , meg kavicsot is kéll a mederbe hordani. Nekem tetszik, bár a térkövet szerettem volna lecserélni valami természetesebbre, de egyenlőre ennyire futotta. Majd jól beültetem a partot. Este mutatom már az egészet.







Mivel nehéz napunk lesz , ezért tartalmas reggelire van szükségünk. Lángost sütöttem. Sajttal, tejfőllel igazán laktató volt.



















2009. április 23., csütörtök

Újabb tavas képek







Minden napot dokumentálok, mert kiváncsi leszek,mennyit változik, mire eljutunk a végeredményig


Fárasztó a kavicsok betöltése. Nagyon kulás, előszőr le kell mosni, hogy ne mocskolja teljesen össze a vizet, de még így is beopálosodik egy kicsit, aztán letisztul.


Ma megkaptam Tartomotól a növényeket, köszi el is ültettem őket. Majd képezem mi lesz belőlük.


2009. április 22., szerda

Boldog Névnapot a Csilláknak!

Csillinek!

Idáig jutottam.A csobogónak a köveket is bepakoltam. Jól működik, de van még mit alakítani rajta. Nem lesz Niagara, de nem is az cél. Szép csendes csordogálást szeretnék.



2009. április 21., kedd

Samu az öregfiú

Végre sikerült a füvet lenyírni. A kutyák szokásosan mindig láb alatt. Samu folyamatosan a gép előtt volt és mindig csak akkor vonult arrébb, amikor már a seggébe ért. És ahelyett, hogy már a lenyírt fűre feküdt volna, ahol senki nem háborgatná, ő mindig csak egy fél méterre vonult, a következő sor útjába.Minden egyes sávnál kénytelen volt feltápászkodni. Hiába, kondiba tartja magát az öreg fiú.
Már napok óta itt van egy kis béka és egyáltalán nem fél. Még piszkálni is hagyja magát. A kép azért is jó, mert klasszul visszatükröződik az égbolt a vízben.


Pippo és Gigi figyeli az eseményeket

2009. április 20., hétfő

Már látszik valami

Nagyon meg vagyok elégedve, jól haladtunk. Bent van a fólia
Közben fő a kaja, csirkepaprikás, nokival és ubisali.
A halak is visszamentek. Szegények, nem várhatták meg, míg egy kicsit ül a víz, sajnos sokan voltak szűk helyen. Még mindig így jártak jobban. Nem volt semmi gond, egyből felfedező útra indultak az új részbe.


Elkezdtem a növényeket is betelepíteni, csak még a kavics ágy nem érkezett meg. Utána már tényleg csak a finis jön. Hurrá!





2009. április 19., vasárnap

Folytatódik a tavazás

Hozzánk is jöhetne ez az angyal füvet nyírni! A tavazás miatt semmire nincs ídő...





Tegnap lusta asszony rétesét sütöttem. Hogy miért ez a neve nem tudom... ezt is kell nyújtani, csak nem asztalnyira és vékonyra, mint hajdanán a nagymamám csinálta. Az volt az igazi házirétes, de a lusta is nagyon finom, máskor is csinálok kipróbálom túróval, ez a kivánság.




Jól haladunk a tóval, ma bekerül a fólia. A régi növényeket átültettem, kaptak oscomotot. A tavirózsik is szépen elindultak.

2009. április 18., szombat

2009. április 17., péntek

Nem értek a ragasztáshoz

Sajnos nem sikerült a ragasztás,( reggelre elfolyt a víz) és ezt valahol éreztem is, de azért reménykedtem. Nem vagyok elkeseredve, teszek bele új fóliát. Vigaszként a növénykiállításról hoztam új gazokat. Rendes volt a csaj, mivel első vásárlója voltam, ajándékba is adott két növénykét, én választhattam. Most vödörben csücsülnek, várják a sorukat.
Pedig már a kövek is megvannak a csobogóhoz, hála Sominak, nála válogattam 3 nagyot.
Ma pihenő nap van, aztán holnap víz le, halak ki, fólia be, aztán a kavicsozás. Millel összedobjuk a csobogót és jön az ültetés.

2009. április 16., csütörtök

Folytatódik a tó bővítése

Szerdán a fiúk kiásták a tervezett medert, ma beragasztottam a fóliát. Háát nem volt egyszerű... nagyon fogok örülni, ha nem ereszt.Ha igen akkor fólia csere. Feltöltöttem és most megfigyelés alatt van. Ha minden ok, akkor folyt. köv.
Pippo a tófelügyelő

2009. április 14., kedd

Egy igazi házörző

Eddig itt voltam: http://pedke.blog.hu/

Ide költöztem

Gigike


Gigi a legkisebb a maga 3.5 kilójával, de neki van a legnagyobb hangja. Most, hogy sokat kint vannak, les és bárki elmegy előttünk. az nem kerülheti el a figyelmét. Megy, intézkedik és viszi bele a többit is. Hozzánk aztán nem jönne be senki észrevétlenül. Ma még a tavat is megvédte az inni érkező verebektől, harcosan elkergette őket. Olyan jót nevettem rajta.

Dugónak megérkezett a jogsija, megyünk gyakorolni.