2013. október 10., csütörtök

zöld paradicsomból lekvár

A múlt héten korán érkezett az első éjszakai fagy. Elég sok növényt taccsra vágott a -4 fok. A fügét, az egynyáriakat, paprikát, az összes paradicsomot. Szerencsére, előző este leszedtem az összes termést, jó sok volt még rajta. A zöldeket is, mert azokból lekvár készült. Kaptam hozzá receptet, még pedig olyat, ahol ecetes vízben kell elő forralni az összedarabolt paradicsomokat, hogy ne legyen a lekvár keserű. Ezt például, egy neten talált recept sem írta. Pedig többen panaszkodtak már, a kesernyés végeredményre.
Első alkalommal főztem zöld paradicsomból lekvárt, ezért biztosra mentem.

Tehát, itt a recept 1 kg zöld paradicsomhoz.

A zöld paradicsom kocsányrészét vágjuk ki,  paradicsomot vágjuk 1/2 cm-es csíkokra. Dobjuk forrásban lévő gyengén ecetes vízbe (egy evőkanál ecet, egy liter víz) és hagyjuk ebben, amíg felforr. Ekkor szedjük ki, csöpögtessük le. Minden kilogramm paradicsomra mérjünk ki 80 dkg cukrot és főzzünk belőle 2 dl vízzel sűrű cukorszirupot. Tegyünk bele tisztára mosott citromhéjat, 1/2 rúd vaníliát, majd az előfőzött paradicsomszeleteket. Ebben főzzük gyenge forralással, amíg üvegesedni kezd. Akkor vegyük le a tűzről, és letakarni másnapig pihentessük. Másnap lassan forraljuk még egyszer jól fel, kissé sűrítsük. Ha már elég sűrű, szedjük ki a citromhéjat és a vaníliát, majd forrón töltsük üvegekbe. Zárjuk az üvegeket azonnal és tegyük száraz gőzbe.

Ja igen, nem kell bele ennyi rengeteg cukor, én a felével készítettem, elég édes lett így is és összeturmixoltam, egyenletes püré állagúvá.

Érdekes, pikáns ízű lekvárt kaptam, tényleg kicsit hasonlít a fügéhez.




2013. október 1., kedd

2013. szeptember 13., péntek

Nyári összegzés

Ez a nyár is mint mindig nagyon gyorsan eltelt. A blogírás elmaradt, elég sok fele kellett figyelnem, sűrű két hónapom volt, pedig nem voltam semerre. De nincs nagyon hiányérzetem, azokkal tölthettem a nyarat akiket szeretek, a családommal és sok-sok állattal. Ha volt időm olvastam, bár nem annyit amennyit szerettem volna. A nyár nálam egyenlő, a könyvek habzsolásával kint a kertben.
A kert is  kissé elhanyagolódott, csak az alap ápolási munkákra futotta. A nagy szárazság eléggé megviselte a növényeket, pedig a napi locsolást nem hagytam ki. A tavi élet minden gond nélkül zajlott,a halak nagyot nőttek, a növények szépen burjánzottak, ( nem kellett locsolni) nem győztem a tavirózsa leveleit tépkedni. Az idén nyáron először virágzott nálam a vízi jácint, jó dolga volt a kis szűrőtóban.


Új szerzemény a lobélia


video


A kis konyhakertem szintén jól teljesített, annyi paradicsom termett, még be is főztem télre. Szegényeknek a gazzal is meg kellett küzdeniük. Aszaltam is a napon, fűszeres olívaolajban csücsülnek a kamrapolcon. Kaptam fekete pari palántákat, kissé későn, de talán be fog érni, tudok róla magot fogni.


fütyipaprika


Az idei nagy projektem volt, a csere-bere.  A felesleges növény szaporulatot cserélgettem más lelkes kertesekkel. Így tettem szert olyan növényekre, dugványokra amik nekem még nincsenek. Annyira büszke vagyok magamra, mert igen jól sikerültek a gyökereztetéseim. Így jó cserealanyok voltak az enyémek, és a kapott hajtások is majd nem mind megeredtek.
Nagyot bővült a hortenzia gyűjteményem. Olyan fajtákra utaztam, amiket nem kell télen takargatni, mint a macrophiliákat. Megvan a vágyott Limelight, Vanilia Frise, Tölgylevelű, még kicsik, nem mertem kiültetni őket, majd tavasszal. Addig átalakítom a kertet, hogy jó helyük legyen. A Pinkym elég gázos az idén, besültek a virágai, csúnya szegény.
A leanderek beszerzése is szépen alakul, kedves gyűjtőktől kaptam hajtásokat és kis növényeket. Van amelyik már bimbót hoz, ha szép, meleg őszünk lesz kinyílnak. A gyerekek hoztak Törökországból, gyönyörű bokrokról kis ágakat, sajnos egyik sem maradt meg.

Most jöjjenek a rossz hírek. 
Nem készült el a raklap kerti bútor... talán jövőre.
A tuja sor halódik... nem tudom mi lehet a gond vele, tavasszal a széléről már egy kiszáradt, most újabbak. Valamivel permeteznem kéne, lehet valami betegség támadja őket, csak vajon mi ? 


Rettentő bosszantó, mert a szomszéd gazos telkét kitűnően takarta, nagyon sajnálom a pusztulásukat.


Csúcsot döntöttem a befőzésekkel és még folyamatosan tart a télire eltevés,sokszor késő éjjel, érdekes kombinációkat kreáltam. Mert ugye a szedd magad , nem maradhatott el. Készítettem sárgabarack lekvárt cukor nélkül, cseresznye-meggy dzsemet, őszit- szederrel, bodzát-szederrel. Most készült el a levendulás- szilvalekvár próba verziója és annyira tetszik, muszáj még készítenem belőle.
Dobálós savanyúság először lesz nálunk egy kisebb vödörrel,  pont elég lesz nekünk, a sok kis üveg csemege ubi mellett.




Megrendelésre pelenkatortákat is készítettem.




Hát így hirtelen ennyi jutott eszembe a nyárról, remélem most mát többször tudok írni. 













2013. június 19., szerda

cseresznye

Érésben a cseresznye, az idén rengeteg van a fán. Ropogós, nagy szemű, sötét lenne akkor, ha a madarak nem akarnák leenni előlünk.
Nem sajnálnám tőlük, a fatetejéről amúgy se tudjuk leszedni, onnan nyugodtan csipegethetnék, de nem, nekik az alsó ágakról kell, de azt meg nem adom. Elindult a feldolgozás, magozás.
Kaptam egy rekesz meggyet is. Tettem ki a napra aszalni mindkettőből, bízom benne, ebben a dög melegben sikerrel járok és nem kell az aszalógépet bekapcsolni.
A mélyhűtőbe görgősre fagyasztva kerül a meggy, finom sütikhez.
A cseresznyéből még gondolkodom mi legyen, a befőtt nem igazán jön be nekünk, csak a sok cukor van benne. Valami dzsemre gondoltam, összepárosítani meggyel, szederrel, csak a szeder még nem érik.
Majd kitalálok, vagy keresek, recepteket a cserihez.




2013. június 15., szombat

Rózsa és leander

Mostanság annyi szó esett, pontosabban betű a rózsákról, szebbnél-szebb fajtákat képeket nézegettem, teljesen beléjük szerelmesedtem. Valami láz elkap időnként és mindig újabb növény lopja be magát a szívembe. Így jártam a hortenziával,  clematisszal, orchideával. Csak jönnek egymás után, szaporodnak, újabb és újabb példányok érkeznek. 
Eddig is szerettem a rózsákat, van is jó pár, de amikor felfedeztem mennyi gyönyörűség létezik belőlük, eldöntöttem nekem ilyenek kellenek. Persze ezek a különlegesebb fajták nem kaphatók mindenhol. Az enyémek a  híres szőregi rózsatermesztőktől fognak érkezni, legalábbis remélem, mert a rendelésem már elküldtem.
Annyira nehéz volt a választás, vissza kellett fognom magam, így is lesz olyan, a régi rózsámat feláldozom az újért.
Csak pár kép a szépségek közül













Másik új, nagy szerelem, a leander. 
Ez egy kicsit másként indult mint a rózsák. Egyetlen egy leanderem volt eddig, az a hagyományos, én úgy neveztem paraszt leander, mindenhol ezt lehet látni. Különösebben nem érdekelt, nem igazán tudtam hogyan kell jól bánni vele. Aztán amikor felfedeztem, mennyi fajta és színben léteznek szinte elolvadtam. Elkezdtem utána olvasni a tartásának, mit szeret, mit nem, hogyan lehet a kedvében járni. Kaptam a szomszéd asszonyomtól egy szép formás, fehér virágút, még nem mutatta meg magát, de már bimbózik erősen.
Most azon vagyok, szerezzek 1-2 kedvemre valót.
Van egy Chopinról elnevezett fajta, hát... csak képen láttam, de kész vagyok tőle, akarom, kell nekem, legalább egy hajtás, valahonnan. Beszerezni nagyon nehéz, csak gyűjtőktől lehetséges.
Egyszerűen lélegzet elállító szerintem.
A képek INNEN egy gyűjtő hölgy oldaláról származnak.
Érdemes körülnézni nála és csodálni a rengeteg leanderét.

Chopin





2013. június 3., hétfő

rebarbarás-epres pite

Szombat délután készítettem el , de olyan hirtelen szétreppent a család, nem volt aki megegye, így egyből a formával együtt betettem a mélyhűtőbe.


Hozzávalók:
50 dkg rebarbara
20 dkg eper
ízlés szerint barna cukor, méz
vanília aroma

A tésztához:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
5 dkg barna cukor
1 tojás sárgája
pici só,
 reszelt citrom héja
Linzertésztát készítünk a hozzávalókból és amíg pihen, a rebarbarát feldaraboljuk és kevés vízzel, cukorral, mézzel, kicsit megpároljuk. Amikor kész mehet bele a vanília aroma. Kihűtjük. 
A tésztát kettévesszük, az egyik lesz az alja, belenyújtjuk a formába és elősütjük.
Ha megsült belekanalazzuk a rebarbarát és feldarabolt eperszemeket nyomkodunk bele. A tészta másik felével berácsozzuk a tetejét. Megszórtam mandula forgáccsal és mehet a sütőbe.
Biztos finom, majd jövő hétvégén megkóstoljuk.




Loading...