Szombaton végre megvettem a kinti madaraknak szánt napraforgót. Belekevertem Lola által meghagyott és összegyűjtött magokat, adtam hozzá zabpelyhet és egy kevés diót. Had örüljenek a fázos kosztosaim
Feltöltöttem az etetőket és ahogy kiraktam, már meg is találták a cinegék A kellemes napsütésben, verebek lubickolnak a tó szélén, akiket egy feketerigó próbál elzavarni.
Ahogy ügyködtem a fa alatt a szereléssel, beleléptem egy kupac kutyaszarba és csak akkor vettem észre, amikor sikeresen bevittem a lakásba.
Tanulság: mindig nézz a lábad alá, vagy a hideg ellenére, sűrűbben kellene kutyakakit szedni!
2011. november 28., hétfő
2011. november 27., vasárnap
2011. november 25., péntek
Mivel nincs lehetőség a kertezésre, kinti programokra, egyenesen jól jön, hogy itt van új jövevényként Lola, akit be kell szocializálni a család életébe.
Hihetetlen, de nem is gondoltam volna, hogy ennyi esze van egy ilyen pici madárkának. Komolyan mondom, látszik az értelem a szemében. Gyorsan tanul és félelmét sokszor legyőzi a kíváncsisága.
Az első röptetés után derült ki, nem hülye ez a repülő pamacs.
Kinyitottam a kalitka ajtaját és vártam mi fog történni. Egy kicsit hezitált, nézelődött kifele aztán egyszer csak huss, már repült is. Tett egy pár kört a szobában, majd kereste a leszálló helyet. Szinte a plafont súrolta, úgy repült és hát abban a magasságban nem talált más helyet, mint a lámpa tartót, oda szuszakolta be magát ügyesen. Aztán egykettőre felfedezte az általam készített, kényelmes leszálló, játszó, nézelődő helyet. Birtokba is vette, azóta ott van a főhadiszállás. Kicsit átalakítottam, mert a létra nem volt nyerő, kapott helyette egy gyors készítésű hintát, mert hintázni imád.
szemlélődés
a csinos kis püspökfalatját mutogatja
visszafelé igyekszik
2011. november 21., hétfő
2011. november 20., vasárnap
leszállópálya
Elkészült a kalitkán kívüli játszó és leszálló pálya. Délután jöhet a röptetés...
A nappaliban nincs semmi olyan hely, ahol landolni tudna a csirke. Még a karnisok is a plafonon vannak, máshova meg még nem szeretném, ha menne... valahogy leszeparálom a nappalit
A kalitra tettem, ami egyhén szólva frászt hozott rá és leseget fel, mi a bánat lelet az a szörnyűség. Remélem azért megszokja és birtokba veszi.
És ahogy készült
Kaptam szakmai tanácsot, ügyes barkácsolós, papagájosoktól.
A pottyantós tepsit egy megmentett, parafa üzenő táblából vágtam ki, a lécek itthon található elfekvő faanyagok. Szögeltem, csavaroztam és ennyi. A csilingelő labdákat a macska kiállításon vettem, a létra szintén boltból van.
Várom Lola visszajelzését róla.....
2011. november 19., szombat
2011. november 18., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)