Valamelyik hétvégén a nagyobbikam ebédet főzött és köztudomású
a családban, hogy a kisebbik szereti az erőset, de soha nem elég erős az, ami
elé van téve, ezért most egy olyan paprikát vettek, ami a legerősebbek között
van.
Már a
felszeletelésénél, szem könnyezve köhögve menekültünk a konyhából. Én meg se mertem kóstolni a belőle készült szószt. Hoztam haza
a magjából és kitettem száradni. Kesztyűbe
kellett volna hozzányúlnom, mert hiába mostam többször is kezet utána, csípte a bőröm.
Amikor meg véletlen mozdulattal az arcomhoz értem, akkor mát ott is csípett. Másnap reggel egy óvatlan szemdörzsölésnél, a szememet égette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése