Még mindig a rozsdás család

Hajnalban, szinte még sötét volt, arra ébredtem, hallom a rozsdásékat a kertben. Tegnap este még kilenckor is zajlott az élet náluk. Hihetetlen mennyi energiájuk van ezeknek a kis madaraknak, mekkora szülői ösztön hajtja őket, kora reggeltől késő estig, folyamatosan repkednek, nevelik, etetik az utódokat.

Valahol a közelben lehetett a fészkük....
A melegre való tekintettel, ma jeges kávéval kezdtem a napot és figyeltem őket. Most a tó körül cserregett a nagy, valahol ott volt a kicsi. Még Pippot meg is akarta ijeszteni, tudta nélkül, túl közel ment a kicsihez.
Egyszer csak megláttam, a kerítés tetején gubbasztott a fióka

Néha mellészállt a mama, vagy papa, kitudja és hívogatta. Egyszer csak fogta magát és elrepült a szomszéd ház tetejére.

Megnyugtató, hogy már, ilyen ügyesen repül.