2012. április 4., szerda

ami maradt... és ami nem

Sajnálattal vettem tudomásul, a kék és a sötétbordó hortenziám megadta magát, nem hajtottak ki.
A kéket kint felejtettem cserepestől, valószínű megfagyott, a bordó meg még túl kicsi volt, alig nőtt tavaly,nem bírta a telet.
Nem akar nekem ez a kék összejönni. Ezért most egy fehérrel vigasztaltam meg magam. De persze nem adom fel, még egy kéket biztos beszerzek.


A következő áldozat a fügém. Már tavaly befenyítettem, ha nem bírja a telet kivágom, na most már tőből se hajt. Ki kell találnom, mit ültessek a helyére.
Van még  egy lehetséges áldozat, de benne, még erősen bízom.
Tavas sorstársam Gomba küldött nekem, a saját maga akváriumban nevelgetett lila lotusából, szép kis gyökeres példányt. Pont akkor volt az a meleg idő, egyből betettem a tóba. Azért rákérdeztem hova is tegyem... eleve lehetett volna annyi eszem, a lotus meleg kedvelő, még túl hideg a víz neki. Így gyorsan átraktam egy vödörbe és nappal ha szép idő van kiteszem a napra, este meg beviszem. De szegény nem néz jól ki, lehet kinyírtam:-((( Annyira sajnálnám, régóta vágytam már rá.

Azt hiszem ennyi veszteséggel megúsztam a telet, minden más növényem él és virul.
Mindig aggódom a fenyőmért, mert nálunk homokos a talaj, hátha nem szereti, ezért rendszeresen tápoldatozom fenyőtáppal. Nagyon szépen hajt, ilyenkor különösen szép, rózsaszin hajtásokat hoz.



A cserepes és a kinti eper is virágzik.



A tavi növények is éledeznek





 cserepes árvácska csokor


 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése